Barion Pixel
HerbaD logó
60 napos visszafizetési garancia - Herba-D

100% Magyar vállalat

4034 Debrecen, Repce utca 27

Nyitóoldal » Blog » Tápanyaghiány a modern táplálkozásban

Tápanyaghiány a modern táplálkozásban
Tápanyaghiány

Gondoltál már arra, hogy a színes és csábító zöldségek, gyümölcsök a boltok polcain lehet, hogy nem is olyan táplálóak, mint azok, amiket nagyszüleink ettek? Napjainkban egyre többet hallunk a tápanyaghiányról, ami nem csak a gyorséttermi kultúra vagy a feldolgozott élelmiszerek terjedésének köszönhető. Hanem valami sokkal meglepőbbnek: még a frissnek hitt zöldségeink és gyümölcseink is veszítettek az értékükből.

Ez a tápanyagcsökkenés nem válogat: érinti az almától, a paradicsomtól a bogyós gyümölcsökig szinte mindent. Képzeld el, hogy beleharapsz egy ropogós almába, de valójában kevesebb C-vitamin és rost van benne, mint az előző generációk almáiban. Furcsa gondolat, ugye?

A modern életvitel számos előnyével együtt, sajnos a táplálkozás terén bizonyos hátrányokat is hozott magával. Nem csak hogy rohanó életmódunk miatt gyakran fordulunk túl egyszerű, gyors megoldásokhoz étkezéseink során, de még az egészségesnek hitt opcióink is rejtik a maguk csapdáit.

A mezőgazdaság iparosítása, a talaj kimerülése, a növényfajták egyoldalú választéka, amit a terméshozam növelése érdekében termesztenek, mind-mind hozzájárulhatnak a problémához. És ne feledkezzünk meg a szállítás és tárolás során bekövetkező veszteségekről sem, hiszen a gyümölcsöket és zöldségeket gyakran napokig, hetekig szállítják, mire az asztalunkra kerülnek.

Szóval, ha azt hitted, hogy a napi öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztásával már mindent megtettél az egészségedért, akkor lehet, hogy újra kell gondolnod a dolgokat. Ne aggódj, nem kell lemondanod a kedvenc salátáidról vagy smoothie-idról, csupán érdemes tudatosabban megközelíteni, honnan szerzed be őket, és milyen módon kerülnek a tányérodra. 

De vajon mi áll a tápanyaghiány mögött, és miért van ez ilyen nagy hatással mindennapi egészségünkre? Ahhoz, hogy ezt megértsük, kicsit mélyebbre kell ásnunk – szó szerint – és megvizsgálnunk, mi történik a termesztés és az élelmiszerek feldolgozásának színterein.

Tápanyaghiány okai

Talajerózió és talajminőség romlása

Gondolkodtál már azon, miért van az, hogy a nagymama által termelt paradicsom íze olyan, amely mellett a bolti változat szinte íztelennek tűnhet? Vagy hogy miért érzed néha azt, hogy a zöldségek, amiket eszel, nem látják el a szervezetedet minden szükséges tápanyaggal? Nos, az egyik főszereplő itt a talaj, az a termékeny alap, amelyből minden növény táplálkozik.

A talajerózió és a talajminőség romlása komoly gondot jelent manapság. Nem csak egy helyi, hanem globális probléma, ami az egész bolygónkra kihat. A talaj nem egyszerűen csak ‘piszok’ – ez egy élő, lélegző entitás, ami tele van mikroorganizmusokkal, tápanyagokkal, és amely a növényeknek életet ad. De amikor a talaj erodálódik, amikor megkopik és elveszíti tápanyagait, a benne termesztett növények is szenvednek.

Az erózió maga is egy természetes folyamat, de tevékenységeink, mint a túlzott földművelés, erdőirtás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, felpörgették ezt a folyamatot. Amikor a talaj felszínéről a jó dolgok – mint a humusz, az ásványi anyagok és a természetes komposzt – lemosódnak vagy eltűnnek, a talajban maradó növényeknek nehezebb dolguk van. Ráadásul, ha a talaj nem kapja meg a szükséges gondoskodást, például megfelelő trágyázást vagy a termőterület pihentetését, akkor a termékenysége csökken. Képzeld csak el, mint egy kiürült akkumulátor: nem szolgáltat elegendő ‘energiát’ a növényeknek, hogy azok a legjobb formájukat hozzák.

Így amikor a talaj minősége romlik, a benne termő zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma is csökken. Az alacsony tápanyagszintű talajból származó növények egyszerűen nem tudnak annyi vitamint, ásványi anyagot és egyéb értékes tápanyagot felvenni, mint amennyit természetes állapotukban képesek lennének. Ez a helyzet nem csak a növényeket érinti, hanem ránk, emberekre is hatással van. Hiszen a táplálékunk minősége közvetlenül befolyásolja az egészségünket. Ahhoz, hogy visszaállítsuk a talaj élettelteliségét és biztosítsuk, hogy a zöldségek és gyümölcsök, amiket eszünk, tényleg táplálóak legyenek, odafigyeléssel és fenntartható gyakorlatokkal kellene kezelnünk a földeinket. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk előbb, hogy milyen más tényezők is húzódnak meg a modern kor tápanyaghiányának hátterében.

Intenzív mezőgazdasági módszerek

Elgondolkodtál már azon, mi történik a földeinkkel, miközben a szupermarketek polcai bővelkednek az év minden napján mindenféle zöldségben és gyümölcsben? Ez a “minden mindig elérhető” kultúra részben az intenzív mezőgazdasági módszerekből fakad, amelyek hatalmas változásokat hoztak a termesztési gyakorlatokba. Ezek a változások pedig nem csak a földünkön hagynak nyomot, hanem a táplálékunk tápanyagtartalmán is. Amikor intenzív mezőgazdasági módszerekről beszélünk, gyakran a nagyüzemi termelés jut eszünkbe: hatalmas területeken, egyetlen növényfajta termesztésével, magas hozam érdekében történő gazdálkodás. Ezeken a területeken általában mesterséges trágyák, növényvédő szerek és gépek sorakoznak, hogy maximalizálják a termést – de mi a helyzet a minőséggel?

Nos, itt jön képbe a tápanyaghiány problémája. Az intenzív mezőgazdaság gyakran előnyben részesíti a mennyiséget a minőség rovására. A monokultúra, vagyis amikor ugyanazt a növényt termesztik évről évre ugyanazon a területen, kimeríti a talajt, mivel a növények folyamatosan ugyanazokat a tápanyagokat vonják el belőle. Képzeld el úgy, mint egy kitartó futóversenyt, ahol a talajnak nincs ideje feltöltődni. Másrészt, a mesterséges trágyák és vegyszerek, bár rövid távon növelik a terméshozamot, hosszú távon károsítják a talaj mikrobiológiai összetételét, ami további tápanyagcsökkenéshez vezethet a terményekben. A gépek által elvégzett intenzív talajművelés szintén hozzájárul a talaj szerkezetének megzavarásához és a természetes tápanyagciklus felborulásához.

Végül, de nem utolsósorban, az intenzív módszerekkel termesztett növények gyakran korábban kerülnek leszedésre, hogy elég idő maradjon a szállításukra és értékesítésükre a világ más pontjain. Egy növény, ami nem érhet meg természetesen a napon, kevesebb időt tölt el a talajban, ahol tápanyagokat vonhatna magába, ami szintén tápanyaghiányhoz vezethet. Mindezeket figyelembe véve nem csoda, ha úgy érezzük, hogy a zöldségeink és gyümölcseink nem olyan táplálóak, mint régen. De ne feledjük, hogy a változás lehetőség is egyben. A tudatos vásárlási döntésekkel és a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok támogatásával hozzájárulhatunk a tápanyagdús élelmiszerek visszatéréséhez. 

Genetikai módosítások és növekedés serkentők

Néha úgy tűnik, mintha a tudományos fantasztikus filmek koncepciói betörtek volna a valóságba – és nem mindig a legjobb értelemben. A genetikai módosítások és a növekedést serkentő vegyületek használata a mezőgazdaságban éppen ilyen kétélű fegyver. Ezek a technológiák hihetetlen lehetőségeket tartogatnak, mint például a betegség- vagy aszálytűrő növények fejlesztése, de van egy másik oldaluk is, amely befolyásolhatja a zöldségeink és gyümölcseink tápanyagtartalmát.

A genetikai módosításokkal a tudósok képesek ‘belenyúlni’ a növények DNS-ébe, hogy megváltoztassák azok tulajdonságait – például hogy ellenállóbbak legyenek a kártevőkkel szemben vagy jobban tűrjék a szélsőséges időjárást. Azonban néhány tanulmány felveti a kérdést, hogy ezek a változtatások hogyan befolyásolják a növények tápanyag-felvételét és -raktározását. Létezik egy aggodalom, hogy néhány genetikailag módosított növény esetleg kevesebb tápanyagot tartalmaz, mert a génmódosítás egy ponton talán megzavarhatja a növény természetes növekedési és tápanyaganyagcsere-folyamatait.

A növekedés serkentők, mint a szintetikus hormonok vagy egyéb vegyületek, arra vannak tervezve, hogy felgyorsítsák a növények növekedését vagy megváltoztassák azok természetes fejlődési ritmusát, hogy gyorsabban érjenek a piacra. Míg ez csodálatos a termelés szempontjából, előfordulhat, hogy a növények nem fejlesztenek ki elég mély vagy erős gyökérrendszert, ami csökkentheti azok képességét, hogy tápanyagokat vonjanak el a talajból. Továbbá, ha a növényeket mesterségesen serkentik, nem biztos, hogy ugyanannyi időt és energiát fektetnek a tápanyagok felvételébe, mint amennyit természetes körülmények között tennének. Ez azt jelentheti, hogy még ha a zöldség vagy gyümölcs méretre nagyobb is, lehet, hogy a tápanyagtartalma nem arányos a méretével.

Mindezek a genetikai módosítások és növekedést serkentők a modern mezőgazdaság eszköztárának részei, amelyek segíthetnek megküzdeni bizonyos kihívásokkal, de fontos megértenünk, hogy ezeknek lehetnek hosszú távú következményei az élelmiszereink minőségére nézve. Tehát miközben üdvözöljük a tudományos fejlődést, érdemes odafigyelnünk arra is, hogy mit teszünk a tányérunkra, és hogyan hat mindez az egészségünkre. 

Tárolás és szállítás hatása

Gondolkodtál már azon, mi történik egy alma vagy egy kaliforniai paprika kalandos utazása során, mielőtt megpihen az otthoni hűtődben? A gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalmának csökkenéséhez nemcsak a termesztési módszerek, hanem a tárolás és a szállítás módjai is hozzájárulnak. Az élelmiszerek világszerte történő szállítása csodálatos dolog – hiszen ki ne örülne télen a friss epernek? –, de vannak kompromisszumok, amelyeket meg kell kötnünk, és ezek közül az egyik a tápanyagvesztés.

A tápanyagok csökkenése már akkor megkezdődik, amikor a terményeket leszedik a földekről. A legtöbb zöldség és gyümölcs, különösen a C-vitaminban gazdagok, mint a paprika vagy a citrusfélék, veszítenek tápértékükből, ha nem fogyasztják el rövid időn belül a betakarítás után. De mivel a szállításuk napokat vagy akár heteket is igénybe vehet, mielőtt elérkeznének hozzád, ez elkerülhetetlenül tápanyagcsökkenést eredményez. Ezenfelül sok zöldség és gyümölcs, beleértve azokat is, amelyeket “érlelés után szednek” kategóriában árusítanak, valójában zölden, vagyis éretlenül kerülnek leszedésre, hogy túléljék az utazást és ne romoljanak meg a polcokon. Az éretlenül szedett terményeknek nincs esélyük teljes tápanyagpotenciáljukat elérni, mivel a tápanyagok jelentős része éppen az érés során képződik a növényekben.

Továbbá, a hűtőházakban és konténerekben történő hosszú tárolás, valamint a szállítás során használt hűtési technológiák további tápanyagvesztést okozhatnak. Például a hűtés lassítja a termények metabolikus folyamatait, de egyes tápanyagok, így például bizonyos vitaminok és antioxidánsok érzékenyek a hidegre, és idővel lebomlanak. Végül, de nem utolsósorban, az az idő, amit az élelmiszer a boltok polcain tölt, további probléma. A fény és a hőmérséklet is befolyásolja a gyümölcsök és zöldségek állapotát, és ezért a tápanyagtartalmukat is. Ezért az a frissesség illúziója, amit a boltokban látunk, néha csak a külcsín – a valós tápanyagtartalom már korántsem olyan lenyűgöző.

Mindezek miatt az egészségtudatos vásárlók gyakran fordulnak a helyi termelőkhöz vagy a szezonális élelmiszerekhez, hogy minimalizálják a tápanyagvesztést. Azonban nem mindenki rendelkezik ezzel a luxussal. A tárolás és szállítás modern korunk szükséges rossza, de tudatában kell lennünk, hogy ezek hogyan befolyásolják az általunk fogyasztott élelmiszerek minőségét. Érdemes tehát odafigyelni a választásokra, és amikor csak lehet, előnyben részesíteni a helyi forrásokból származó, rövid úton hozzánk kerülő termékeket.

Tápanyaghiány, termőtalaj

A tápanyagok csökkenésének hatása a szervezetre

Az egészség alapkövei: vitaminok és ásványi anyagok

Mondjuk úgy, a vitaminok és ásványi anyagok a szervezetünknek olyanok, mint egy zseniális háttérszervezet – nem látjuk őket dolgozni, de minden pillanatban alapvető feladatokat látnak el, hogy mi jól érezhessük magunkat. A vitaminok, például a C-vitamin, amely az immunrendszerünk alappillére, vagy a D-vitamin, ami a csontok egészségéért felel, és az ásványi anyagok, mint a vas, ami létfontosságú az oxigénszállításban, vagy a kalcium, ami a fogak és csontok építőköve – mindegyikük nélkülözhetetlen az életünkben.

Amikor táplálkozásunkból nem kapjuk meg ezeket a létfontosságú elemeket a megfelelő mennyiségben, a szervezetünk jelezni kezd. Az energiaszint csökken, az immunrendszer gyengül, és általánosságban a jólétünk kerül veszélybe. A vitaminok és ásványi anyagok hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Például a C-vitamin hiánya skorbutot okozhat, míg a D-vitamin hiánya csontlágyulást vagy csontritkulást eredményezhet. Azoknál, akik nem fogyasztanak elegendő vasat, vérszegénység alakulhat ki, ami fáradtsághoz, gyengeséghez és koncentrációzavarokhoz vezethet.

De nézzünk egy példát a mindennapokból. Ha azt veszed észre, hogy bármilyen évszakban gyakrabban vagy beteg, vagy nehezebben gyógyulsz meg, akkor lehetséges, hogy nem jutsz elég C-vitaminhoz vagy cinkhez, amik támogatják az immunrendszert. Vagy, ha úgy érzed, hogy a szemed gyakran fáradt, és a látásod nem olyan éles, mint régen, lehetséges, hogy az A-vitamin szinted nem megfelelő. Ezek a tünetek gyakran a  jelei lehetnek annak, hogy valami nincs rendben a táplálkozásunkkal.

Az is fontos, hogy a vitaminok és ásványi anyagok egyensúlyban legyenek a szervezetünkben, mivel egyesek felszívódását vagy hasznosulását mások befolyásolhatják – pozitív vagy negatív irányba. Például a vas felszívódását a C-vitamin segítheti, míg bizonyos oxalátban gazdag ételek gátolhatják a kalcium felszívódását.

Röviden, a tápanyaghiány nem csak a szó szoros értelmében éheztethet bennünket, de szellemi és fizikai teljesítményünkben is éreztetheti a hatását. Így a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmának csökkenése nem csak egy távoli agrárprobléma, hanem közvetlenül ránk, emberekre is hatással van.

Fizikai és mentális egészség következményei

Nézzük csak, mi történik, amikor a testünk nem kapja meg a kellő mennyiségű tápanyagot. Nem csak arról van szó, hogy “nem érezzük jól magunkat” – a helyzet sokkal komolyabb lehet. A megfelelő tápanyagbevitel hiányának fizikai és mentális egészségünkre gyakorolt hatásai egyaránt jelentősek és összetettek.

Fizikailag, a tápanyagok hiánya gyakran jelentkezik energiaválságként. Az energiahiány miatt érezheted magad folyamatosan fáradtnak, kimerültnek, mintha az akkumulátorod sosem lenne teljesen feltöltve. Egyik B-vitamin hiánya sem hagyja szó nélkül a testet – például a B12-vitamin hiánya sápadtságot, légszomjat és fáradtságot okozhat, mivel elengedhetetlen a vörösvértestek képződéséhez. A megfelelő tápanyagbevitel hiánya súlyosabb betegségek kialakulásához is hozzájárulhat, mint például szívbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, és bizonyos típusú rákok. Ezeken túl a csontok gyengesége, a hajhullás, a bőrproblémák, valamint a látás romlása mind tápanyaghiányos állapotok következményei lehetnek.

De nem csak a test szenved – a mentális egészség is. A tápanyagok közvetlen hatással vannak az agy működésére és a mentális funkciókra. Vitaminok, ásványi anyagok és esszenciális zsírsavak hiánya negatívan befolyásolhatja a hangulatot, emlékezetet és kognitív képességeket. Például az omega-3 zsírsavak alapvetőek az agy egészségének fenntartásában, és hiányuk depresszióval és koncentráció problémákkal hozható összefüggésbe. Azok, akik nem esznek elegendő magnéziumot, fokozott szorongást és ingerlékenységet tapasztalhatnak, mivel a magnézium segít szabályozni a stresszválaszt. A B-vitaminok, különösen a folát és a B12-vitamin, fontosak a neurotranszmitterek, mint a szerotonin, mely a “boldogsághormon”, szintéziséhez; ezek hiánya depresszióhoz vezethet.

Képzeld el, hogy az agyad egy nagy hivatal, ahol a vitaminok és ásványi anyagok az ügyintézők. Ha nem jönnek munkába, akkor az egész hivatal működése lelassul, és felhalmozódnak a megoldatlan ügyek. Ebben az esetben a “megoldatlan ügyek” az alacsony energia, rossz hangulat és a mentális funkciók csökkenése lehet.

Összességében tehát a tápanyagok csökkenése a zöldségekben és gyümölcsökben nem csak a fizikai állapotunkra van hatással, de a mentális egészségünkre is. Mindegy, hogy csak a nap folyamán érzed magad rosszul, vagy komolyabb egészségügyi problémákkal kell szembenézned – a tápanyagok megfelelő szintje nélkülözhetetlen a teljes testi-lelki jólét szempontjából. Ezért fontos, hogy táplálkozásunk során figyelemmel kísérjük a tápanyagbevitelt és törekedjünk az egészséges, kiegyensúlyozott étrendre.

Tápanyaghiány, vitaminok

A tápanyaghiány jelei

Fizikai tünetek

Gondoltad volna, hogy a tested folyamatosan üzeneteket küld neked? Na, nem SMS-ben vagy e-mailben, hanem sajátos jelekkel és tünetekkel, amelyekkel arra próbál figyelmeztetni: valami nincs rendben a táplálkozásoddal. Ezek a jelek gyakran fizikai tünetek formájában jelentkeznek, amiket ha észrevesszünk, akkor még időben lehet változtatni az étrendünkön.

Például, ha a tükörbe nézve azt veszed észre, hogy a bőröd fakó, vagy hajad töredezett, esetleg a körmeid nem olyan erősek, mint régen, akkor ezek a tápanyaghiány jelei lehetnek. A bőr, a haj és a köröm állapota sokat elárul az egészségünkről, és ha hiányzik belőlük a szükséges tápanyag, akkor az azokon is meglátszik. Vannak, akiknek izomgyengeség, krónikus fáradtság, vagy légszomj jelzi a tápanyaghiányt. Ez utóbbi például a vashiányos vérszegénység klasszikus jele lehet. Másoknál viszont a gyakori orrvérzés vagy az íny vérzése hívhatja fel a figyelmet arra, hogy például K-vitamin hiány állhat a háttérben.

Még az alvászavarok vagy a rendszeres fejfájások is jelezhetik a tápanyaghiányt, különösen, ha együtt járnak izomgörcsökkel vagy zsibbadással, ami a magnézium, a kalcium, vagy a B-vitaminok alacsony szintjére utalhat. Sőt, ha valaki hirtelen észreveszi, hogy a sebei lassabban gyógyulnak, vagy könnyebben kialakulnak nála fertőzések, az is utalhat a tápanyagok, különösen a C-vitamin és a cink hiányára, amelyek elengedhetetlenek az immunrendszer megfelelő működéséhez. És ne felejtsük el a csontokat sem! Ha valaki hajlamosabb a törésekre, vagy gyakran szenved izomfájdalomtól, az a D-vitamin és a kalcium, illetve a foszfor hiányára is utalhat, amelyek a csontok és izmok egészségének alappillérei.

Tehát, ha testünk jelez, érdemes odafigyelnünk, mert ezek az apró, de fontos jelek segíthetnek időben felismerni és orvosolni a tápanyaghiányt. Az ételeinkkel nem csak a gyomrunkat töltjük meg, hanem a testünk minden egyes sejtjének üzemanyagát biztosítjuk – tehát legyünk odafigyelő “tankolók”, és válasszuk a minőségi “üzemanyagot” a hosszú távú egészségünk érdekében!

Mentális tünetek

Akkor most vágjunk bele a mentális jelek világába! Az agyunk, ez a csodálatos, összetett rendszer, szintén jelzi, ha nem kap elég tápanyagot. Olyan ez, mintha az agyunk egy high-tech vállalat lenne, amely akkor produktív és innovatív, ha minden dolgozója, vagyis minden tápanyag a helyén van és a legjobb formáját hozza.

Kezdjük azzal a jelenséggel, amikor úgy érzed, az agyad egyszerűen csak “ködös”. Nehezen koncentrálsz, az emlékezeted nem a régi, és úgy tűnik, mintha az agysejtek nem kommunikálnának egymással olyan gyorsan, mint kellene. Mindez olyan, mintha az agyunkban lévő neuronok közötti információáramlásban zavarok lennének, amit például az omega-3 zsírsavak, a B-vitaminok, vagy az antioxidánsok hiánya okozhat. Ha pedig folyton ingerült vagy, akár a legkisebb dolgokon is kiakadsz, az is jelezheti a tápanyagok hiányát. Ez különösen a B-vitaminokra vonatkozik, amelyek segítik az idegrendszerünk megfelelő működését és szabályozzák a stressz-reakcióinkat.

Az is gyakori, hogy az emberek valahogy csak “lehangoltak”, azaz szomorúak, kedvetlenek, esetleg depressziós tüneteket észlelnek magukon. Sokan nem tudják, de az ilyen típusú mentális állapotok is összefügghetnek a tápanyaghiányokkal. A szerotonin, azaz a “boldogsághormon” előállítása például közvetlenül kapcsolódik az étrendünkben lévő triptofán aminosav szintjéhez, amely a B-vitaminok mellett fontos szerepet játszik az alapvető érzelmek szabályozásában. Az alvás minőségének romlása szintén társítható tápanyaghiányhoz. Gondolj csak bele: ha nem alszol jól, az mennyire befolyásolja a másnapi teljesítményedet, a hangulatodat, a stressz-tűrő képességedet. A magnézium, a kalcium és a B-vitaminok hiánya például közvetlenül befolyásolhatja az alvás minőségét és a testünk belső óráját.

Krónikus betegségek kialakulásának kockázata

Nos, fordítsunk egy kicsit a nagyobb képre! Miközben az apróbb tüneteket néha el lehet sütni egy-egy rossz nap számlájára, hosszú távon a tápanyaghiány komolyabb következményekkel járhat. Gondolj csak bele, ahogy egy autót sem hajtasz éveken át olajcsere nélkül, úgy a tested sem működik optimálisan, ha nem kapja meg a szükséges “karbantartást”.

Amikor nem eszünk eleget azokból az alapvető tápanyagokból, amelyekre szervezetünknek szüksége van, a szervezetünk működése lelassul és felborul. A krónikus tápanyaghiány hozzájárulhat számos betegség kialakulásához, amik hosszú távon igazán megnehezíthetik az életünket. Például a szív- és érrendszeri betegségek – mint a magas vérnyomás, a szívroham vagy a stroke – gyakran köthetőek a helytelen táplálkozáshoz. A magas zsír-, cukor- és sótartalmú ételek mellett a tápanyagok, mint az omega-3 zsírsavak, a kálium, a magnézium és az antioxidánsok hiánya is hozzájárulhat a kockázat növekedéséhez.

A 2-es típusú cukorbetegség szintén egy olyan krónikus állapot, amelyet a táplálkozási szokások befolyásolnak. Ebben az esetben a túlzott mennyiségű finomított cukor fogyasztása és a rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételek hiánya játszhat szerepet a betegség kialakulásában. De nemcsak ezekre kell figyelnünk! Az osteoporózis, ami a csontok gyengülését és törékenységét okozza, szintén összefügg a tápanyagok, főként a kalcium és a D-vitamin hiányával. És nem hagyhatjuk ki az autoimmun betegségeket sem, mint a Crohn-betegség vagy a rheumatoid arthritis, amelyek kialakulásában szintén szerepet játszhat a nem megfelelő tápanyagbevitel.

A mentális egészséggel kapcsolatos állapotok, mint a depresszió vagy a szorongás is gyakrabban fordulnak elő, ha a táplálkozásunk nem megfelelő. Itt ismét a B-vitaminok, a D-vitamin, az omega-3 zsírsavak és más tápanyagok hiányának lehet szerepe a háttérben.

Szóval, ha hosszú távon jól akarjuk érezni magunkat, és messziről el akarjuk kerülni a krónikus betegségeket, akkor érdemes figyelni a táplálkozásunkra. Nem elég csupán “nem betegnek” lenni; a cél az, hogy “jól legyünk”! A helyes táplálkozás az alapja a testi-lelki egészségünknek, és egyben a legjobb befektetés, amit megtehetünk magunkért a jövőre nézve. Gondolj a táplálkozásra mint egy egészségbiztosításra, amely nap mint nap kifizeti a hozamot a jobb közérzet és a vitalitás formájában!

Kapcsolódó bejegyzések

0
    0
    Kosaram
    Üress a kosaradVissza a termékekhez
    []